Lefekszel aludni, és amikor elalszol. Egyszerre csak, az ókori Görögországban találod magad. Elindulsz, és miközben sétálsz, egy hajókikötőt pillantasz meg. A kikötő a naplemente fényében, varázslatos látványt nyújt. Úgy döntesz, megnézed közelebbről. A tengerparton, régi épületek, közöttük, bokor és egy-egy fa beékelődik. A vízen egy halászbárka, amin szorgosan dolgoznak a halászok. A kikövezett mólón, veled szemben, két matróz beszélget. Fél füllel meghallod, hogy mitikus történeteket mesélnek. Amikor közelebb érsz hozzájuk, rád köszönnek. Beszédbe elegyedtek. A matrózok elmesélnek neked egy történetet, a sellőkről. Szürkülni kezd az égbolt. A matrózok elköszönnek tőled. A bárkán sem dolgoznak már. Az egész kikötő kiürült. Ebben a pillanatban a vízből. Egy szőke hajú, kék szemű, sellő, dugja ki a fejét. Rád mosolyog, és azt mondja. Hallottam ám, hogy rólunk beszélgetek. Megszólalni sem tudsz, csak egy igent bólintasz. De a sellő. Ezt, nem találja furcsának, és máris, folytatja, a mondanivalóját. Mesél neked, egy Titkos Város Térképéről. Közben azt ajánlja, mindenképpen meg kellene keresned. Miután a sellő el úszik, körbe nézel. A nap már teljesen lenyugodott, és a sötétség telepedett a kikötőre. Elindulsz visszafelé az utadon.
Azonban, egy olyan érzésed támad, mintha eltévedtem volna…