Dubai horizontja az elmúlt évtizedekben a globális vizuális kultúra egyik leglátványosabb kísérleti terepévé vált, ahol a jövőbe mutató üvegpaloták és a sivatagi homok találkozása folyamatosan újraírja a modernitás fogalmát. Ám mi történik akkor, ha ez a csillogó metropolisz nem pusztán építészeti diadal, hanem egy bibliai léptékű, gigantikus szellemi sakktábla kiindulópontja? Sipos Balázs által az 1990-es évek közepén útjára indított Wingless Style – A Titkos Város Története projekt pontosan erre a felvetésre építkezik: olyan összetett szemiotikai univerzumot tár elénk, amelyben a felhőkarcolók, a letűnt birodalmak öröksége és a misztikus jelrendszerek Kelet és Nyugat kulturális hídjává formálódnak.
A láthatatlan grammatika és a jogi bástya
A projekt – amelynek része a Város Titkos Története is – messze túllép az absztrakt művészeti kísérletezés határain: működése egy precízen kidolgozott, egyedi szimbólumrendszeren – egyfajta vizuális grammatikán – alapul. Ahogy a klasszikus ikonográfiában a római kard, a rózsa vagy az angol zsebóra nem egyszerű motívumok, úgy a Wingless Style univerzumában is szigorú szabályok szerint összekapcsolódó jelentéshálót alkotnak:
- Napóra-épületek és pergamenívek: A keletről felkelő nap fénye által vetett árnyékok a térképészeti északi irányhoz és a római számokhoz igazodva precíz óramutatóként működnek, míg a tekergő, pergamenszerű építészeti vonalak ősi és jelenkori narratívákat olvasztanak össze.
- A béke és a stratégia sziluettjei: Két imádkozó kezet mintázó felhőkarcoló és a sakk-huszárokat formázó piedesztálok történelmi egyezségek és geopolitikai stratégiák mementójaként tagolják a teret.
- UV-fényben felizzó kódok: A rendszer legrejtélyesebb része láthatatlan. A Wingless Style online katalógusában a Titok Történet erre az ötletre épült, bár itt, kizárólag UV-fény alatt válik láthatóvá a történet, de így a viselő, közvetlenül magán hordozhatja a Titkos Város Története láthatatlan történetét.
A Sivatag a világtérkép sakktábláján
A Titkos Város Története első számú térkép verziójában Dubaiban felépült és még meg sem valósult épületei, várakozó sakkbábukként helyezkednek el a sors tábláján. A térképészeti szabály alapvetően egyszerű: minden épületmásolat az eredeti földrajzi helyére kerül. Azonban van egy épület amelyik nem fizikai koordinátákhoz, hanem egy konkrét méltósághoz kötődik.
A történet egyik alapját az európai történelemben a keresztes államok – Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország – alkotják, kiegészülve a modern globális eseményekkel is:
- Amerikai Egyesült Államok: A modern kor törésvonalát jeleníti meg; a Twin Towers leomlása és az afganisztáni háború a globális játszma elkerülhetetlen gyújtópontjaiként vannak jelen.
- Anglia: Az első keresztes államként, Anglia az az európai sebezhetőségi pont amely Európa szívébe nemcsak történelmi szempontból hozza el a háború szörnyű érzését. Az egyéb térképészeti alkotás szempontjából azért fontos, mivel a szerző európai szemszögből nézi az eseményeket.
- Németország: A német vonal sötétebb és misztikusabb. A német híd eredeti épületmása mellett, a híd végén magasodó templom irányába maga a Halál sétál kaszával a kezében. De miért is lényeges Németország történelmi múltja az alkotás tekintetében? Szent István megkoronázásának idején (látható a korona a Hősök terén Gábriel kezében) , azaz a Kr. u. 1000. év karácsonyán vagy 1001. január 1-jén a Német-római Birodalom már évtizedek óta létezett, és közvetlen diplomáciai szerepet játszott az eseményekben. Szuverenitás hűbéri függés nélkül: István számára létfontosságú volt, hogy a koronát közvetlenül a pápától kapja meg. Így Magyarország teljes jogú, önálló keresztény királyságként integrálódott a nyugati világba anélkül, hogy a Német-római Birodalom adófizető hűbéresévé vált volna – mindezt azonban a császár kifejezett beleegyezésével és támogatásával érte el.
- Franciaország: Az Eiffel-torony itt nem kilátóként áll: pilonjait és kapuzatát megtartva monumentális híddá lényegül át. Ez a szerkezeti átalakítás tudatos eszmét szolgál, a hídon nemcsak a király tud a templomba menni a pápa áldását kérni a háborúra. Hanem a templomba megházasodni is járnak emberek. De miért érdekes ez: A XIX. és XX. század művészvilága (költők, impresszionista festők, sanzonírók és a Montmartre bohémsége) hatására Párizs megkapta a „szerelem városa” jelzőt. Később a művészvilág, az Eiffel-tornyot a romantika szimbolikájával ruházta fel.
- Olaszország: A térkép nem a világi uralkodóra, hanem a Pápára fókuszál. A király egy hídon átkelve a víz felett vonul Ferenc pápához. Mivel a katolikus egyházfő argentin származású, a templom szimbolikus másolata egy minisztériumokkal övezett argentínai helyszínre kerül. Ezzel párhuzamosan a német vonalon feltűnik XVI. Benedek és Nursiai Szent Benedek öröksége, amely a Bencés rend közvetítésével fonódik össze a Wingless virág-szimbolikájával. A német híd végén magasodó templom mellett pedig maga a Halál lépdel kaszával a kezében, megidézve a Napkeleti bölcsek útját és az utolsó ítélet vízióját.
Árnyékdiplomácia és a szándékos fehér foltok
A kulcsszereplők óvása a láthatatlan erőktől létfontosságú stratégiává válik. Erre utal a mű IX. Az üzenet című készülő könyv fejezete is: amikor Wingless egy francia kávézó hűsében egy emírrel tárgyal, az a kimondatlan remény vezérli, hogy Dubai neve soha ne kerüljön fel a fenyegető Pergamenre elpusztítandó ellenségként.
Valójában a térképészeti alkotás mögött, békés szándék húzódik meg, lehetőséget biztosít a közös kultúra kialakulásának és megteremti a diplomáciai törekvés lehetőségét.
A térkép legizgalmasabb rétege mégsem az, amit ábrázol, hanem az, amit tudatosan üresen hagy. Az alkotó egy sorsdöntő pontot szándékosan tisztázatlanul hagyott: A Vatikán épületmását.
- Magyarország: A Hősök terén keresztül kapcsolódik a szellemi térképhez, ahol a királyszobrok és a Hősök Emlékköve a hazáért elesett katonák örök mementójaként őrzi a határvonalat.
A Hősök tere és Emléke
A Hősök tere szimbolikus jelentősége:
Gábriel arkangyal helyét a mitikus Hippogriff és a Perzsa Lovas fúziója veszi át, ahol maga Gábriel átlényegül, láthatatlan formában üli meg a mitikus lényt.
A választási lehetőség:
A Hősök Emlékköve: A 36 méteres központi oszlop előtt elhelyezett monolit jelképes sírhelyként szolgál mindazoknak, akik a történelem viharában estek el. Kőbe vésett szellemük örök tanulságként hirdeti a szabadság eszméjének a fontosságát.
Érdekesség, hogy a szerző szándékosan megtagadta, hogy előre eldöntse egy eljövendő háború kimenetelét vagy egy birodalmakat felemésztő, ezrek életét követelő dzsihád győzelmét. A döntést és a felelősséget meghagyta az uralkodók és a modern demokráciák kezében: a 2001-es tornyok tragédiájából, az afganisztáni konfliktusokból vagy az ősi hitvitákból fakadó feszültségek jövője így még alakítható maradt, mielőtt a történelemkönyvek lapjai végleg megdermednek.